Válaszfalak, előtétfal

Gipszkarton szerelt válaszfalak alkalmazása a hagyományos válaszfal szerkezethez képest jelentős költségcsökkenést eredményezhet. A fal üreges szerkezete a legjobban alkalmas minden épületgépészeti és elektromos vezeték gazdaságos elhelyezésére, szerelvények vagy hő-, illetve hangszigetelés beépítésére. Az azonnal sima, száraz falfelület tetszőlegesen festhető, tapétázható és csempézhető.


A hang- és a hőszigetelés terén is megállják helyüket a gipszkarton falak, bármely összehasonlításban. Mindemellett a falsúly 25-50 kg/nm.

A gipszet korán felismerték, hogy jó hő- és tűzállósága miatt a fafödémeket is megvédi tűz esetén. Ez elsősorban az anyagában megkötött víznek köszönhető. Ennek eredménye lett, hogy az acélszerkezetű házak elterjedésével a térelválasztó elemekhez gipsztáblákat kezdtek alkalmazni, biztosítva a kis súlyt és a tűzvédelmet. A papírköpeny pedig megnövelte ezeknek a tábláknak a húzó-hajlító szilárdságát, megszületett a gipszkartonlap.

Előnyei:

A gipszkarton lapok előnye röviden összefoglalva könnyűségéből, könnyű szerelhetőségéből adódik. A hagyományos technológiákhoz képest jóval idő- és költségtakarékosabb. Könnyen és gyorsan húzhatunk fel belőle válaszfalakat. Itt nincs száradási idő és a törmelék is elhanyagolható. Emellett a gipszkarton jó hőtároló képességéből adódóan léc- és fémszerkezetekre szerelve, a réseket hőszigetelő anyaggal kitöltve energia és hő takarékos szerkezeteket tudunk kialakítani. Felülete a hagyományos falakhoz képest tükörsima. Nagyon lényeges tulajdonsága a tűzállósága is. A gipszkarton könnyű szerkezet, így építése során nem kell statikai vizsgálatokat végezni, mivel semmilyen pluszterhelést nem jelent az épület számára.

Akár válaszfalat építünk, akár előtétfalat (előtéthéjat), azaz a téglafal elé elhelyezett vékony falat, először tartóvázra van szükségünk. Ez egy falécekből vagy fém profilokból készített keretből áll, amelyet szorosan a padlóra, a határoló falakra, és a mennyezetre erősítünk fel szögdűbelekkel. A leggyakrabban alkalmazott építési mód az oszlopvázas építés fém tartószerkezetre. Az épületfizikai követelmény és a falmagasság függvényében általában 2 x 1 vagy 2 x 2 réteg gipszkarton burkolatot készítünk. Ha fémprofilból készül, akkor U profilokat erősítünk a padlóhoz és a mennyezethez. A falcsatlakozáshoz C profilokat használunk, amelyeket egyszerűen beleállítunk az U profilokba. Mind az U, mind a C profilok ebben az esetben is előzőleg felerősített, öntapadó csatlakozótömítésre fekszenek fel. A körbefutó keret merevítése fémprofilokból készülő tartóváz esetében is a választott lapok merevségétől függ.

A hangszigetelés javítására a fémprofilok közötti tér (hasonlóan a fa tartóvázas válaszfalhoz) 40 mm vastag üveg vagy kőzetgyapot lappal tölthető ki. Ügyeljünk arra, hogy megfelelő sűrűségű anyagot alkalmazzunk, elkerülendő a szigetelő összeroskadását a szerkezeten belül.

Ha az előtéthéjra nehezebb tárgyakat például: mosdókagylót, WC készülünk szerelni, megfelelő alátámasztásról kell gondoskodnunk. Ehhez megfelelő kereszthevedert építünk be, amelynek mindenféleképpen fel kell feküdnie a falra, vagy az előtéthéj hátoldalát megfelelő vastagságú fabetéttel béleljük. A tömör falhoz dűbelezett fabetét nemcsak a felszerelt tárgy alátámasztására alkalmas, hanem a hozzáerősítésére is lehetőséget ad.

A falszerkezetek statikai és épületfizikai adottságai a vázszerkezet, a gipszkarton lapok és a fal üregében helyezett szigetelő paplan együttes hatásából adódnak. Így olyan szerkezeteket hozhatunk létre, amelyek nagymértékben alkalmazkodnak az épület adottságaihoz. Ha az épület felhasználási célja megváltozik, a válaszfalak kismértékű munkaráfordítással gyorsan elbonthatók.

A falszerkezetbe tetszőlegesen építhetőek ajtók, ablakok, vagy üvegtégla berakás a belsőépítészeti igények szerint.

Ha a válaszfalakat vagy falburkolatunk a fűtetlen szomszédos helyiséggel vagy külső falazattal határos, továbbá a gipszkarton burkolat mögött kiegészítő hőszigetelést alkalmazunk, akkor a hőszigetelő anyag belső tér felé néző oldalán párazáró réteget kell elhelyeznünk. A párazárást oly módon érjük el, hogy hátoldalukon alufóliával kasírott lapokat alkalmazunk, vagy a lécezésre tűzőgép kapcsokkal legalább, 2 mm vastag polietilén- vagy alumíniumfóliát erősítünk. Mindkét fólia típust a hosszanti éleknél átfedéssel kell elhelyezni, majd az átfedést illesztésnél ragasztószalaggal le kell ragasztani. Ezt nem szabad elmulasztanunk különben a helyiség levegőjéből a lapokon átdiffundáló pára a hőszigetelésben, illetve a külső falszerkezetben lecsapódik.